zentea - korty bölcsesség

Örülj a tegnapnak - túlélted Örülj a mának - megéled Örülj - holnap is örülhetsz

a kutya ugat a disznó röfög a majom visít a barom bőg az ember fecseghalljátok? hallgassátok

Ne számold a cseppeketNe mérd a felhőt Táncolj az esőben

Az együgyűség szánalmas A butaság szomorú Az ostobaság fárasztó A föld mélye sötét Az ég magasa fényes De soha ne feledd: lent állsz akkor is, ha felfelé nézel

Süt a nap A patak csobogása a méhek döngicsélése a báránykák bégetése virágok illata a kert békéje szívedben A kerítésen túl is süt a nap

néha mindig soha Ha elmélyedsz az etikettben, nagy titkok nyomára bukkanhatsz

Légy egyenes: mondd azt, amit gondolsz! De jól gondold meg...

A fák nőnek A madarak nőnek Még a fű is nő Miért gondolod, hogy pont te nem vagy nő?

Ha lábad elfárad, leülszHa szád elfárad, elhallgatszHa kezed elfárad, lepakolszHa szíved elfárad

Ha olvad, árad Ha apad, szárad A patak a priori

Hiába teszel a teádba cukrot, ha nem kavarod meg. És hiába kavarod, ha nincs benne cukor.

Eső veri ablakom. Mégis az ég sír.

Az üres ágyban még ott tested melegeAz üres korsóban ott a lehetőség, hogy újra bort tölts beleÜres fejeddel mire mész

Ha olvasni tanulsz, kezdd az a betűvel. Ha írni, a z-vel. Ha számolni tanulsz, kezdd az 1-el. De tudd: a 0 nélkül mit sem ér. Ha élni tanulsz, kezdd a halállal A születéssel ráérsz még. Ha tanulni tanulsz, kezdd a felejtéssel. A felejtés nem tanulható.

Ha töltöd, telik Ha várod, múlik Ha megállsz is, halad Mindent megold, ha vasfoga elszáll feletted

Ha fáj, simogasd.Ha viszket, vakard. Ha érzed, örülj.

Ha a buszmegállóban állsz, hiába várod a villamost

A tömeg csak a fizikában lehet kritikus.Egyébként kritikátlan csőcselék.

Ne a felhőt okold, ha szemedbe tűz a nap. Ne a napot hibáztasd, ha eltakarja egy felhő.

A bölcs horgász előbb kellően kifárasztja zsákmányát. Nem nyúl időnek előtte a szák után.

Minél bölcsebb valaki, annál kevésbé veri ezt nagydobra. Kivéve a tűzoltózenekar dobosát.

Nem azért nem érted, amit a hal mond, mert némán tátog.Aki a tátogásban bölcsességet keres, az együgyű. Aki a halat butasággal vádolja, az rosszindulatú

Van, amire nem jó emlékezni És van, amit nem szabad elfelejteni csak össze ne keverd

köszönni jóanyádtól tanulsz káromkodni jóapádtól szeretni vajon kitől?

zentea a szél borzolta pinaszőrön csillanó holdfény zentea mikor arcodon ül az öröm mégsem fuldokolsz zentea cseppje csillog szemed sarkában csöppnyi édes könny zenteát iszol hajnali harmat cseppje őszi levélen zentea színe hallható és illata átható álom